Posts tagged LibriKiado

“Minden egyenlőtlen, anonim és földalatti kapcsolatra jellemző, hogy az egyik fél kezdeményez, telefonálgat és javasol randevúkat, a másiknak pedig két lehetősége vagy útja van arra, hogy hasonló célt érjen el, ne váljék köddé és párologjon el menten, hiába tudja, hogy úgyis ez a sors vár rá. Az egyik, ha a várakozásra szorítkozunk, egyetlen lépést sem teszünk, és abban reménykedünk, hogy sóvárognak utánunk, hogy hallgatásunk és hiányunk minden várakozáson felül aggasztó és elviselhetetlen a másiknak, hiszen az emberek szívesen megszokják, hogy mindent azonnal megkapjanak. A másik út az, ha észrevétlenül beszivárgunk a másik mindennapjaiba, ha állhatatosak vagyunk, de nem kiállhatatlanok; különféle ürügyekkel befurakodunk, ok nélkül sosem telefonálunk – ez még tiltott terület –, hanem csak azért, hogy megbeszéljünk valamit, esetleg tanácsot vagy szívességet kérjünk, vagy elmeséljük, mi történt velünk – ez a behatolás leghatékonyabb, ám egyben legdrasztikusabb formája –, netán valami hírrel szolgáljunk; jelen kell lennünk, a saját naptárunkká kell válnunk, miközben a távolból búgunk és zümmögünk, egyfajta szokássá kell válnunk, amely láthatatlanul belopja magát az illető életébe, míg egy nap azon nem kapja magát, hogy már várja a hívásunkat, mert megszokta, s úgy érzi, valami bántja – talán meglegyintette a magány szele –, majd türelmetlenül felkapja a telefont, és valami képtelen, mesterkélt ürüggyel, számára is meglepő módon feltárcsázza a számunkat.”Javier Marías Szerelmeink című regénye 2012 őszén jelenik meg a Libri Kiadónál, Mester Yvonne fordításában. (Fotó: Elliott Erwitt, innen.)

“Minden egyenlőtlen, anonim és földalatti kapcsolatra jellemző, hogy az egyik fél kezdeményez, telefonálgat és javasol randevúkat, a másiknak pedig két lehetősége vagy útja van arra, hogy hasonló célt érjen el, ne váljék köddé és párologjon el menten, hiába tudja, hogy úgyis ez a sors vár rá. Az egyik, ha a várakozásra szorítkozunk, egyetlen lépést sem teszünk, és abban reménykedünk, hogy sóvárognak utánunk, hogy hallgatásunk és hiányunk minden várakozáson felül aggasztó és elviselhetetlen a másiknak, hiszen az emberek szívesen megszokják, hogy mindent azonnal megkapjanak. A másik út az, ha észrevétlenül beszivárgunk a másik mindennapjaiba, ha állhatatosak vagyunk, de nem kiállhatatlanok; különféle ürügyekkel befurakodunk, ok nélkül sosem telefonálunk – ez még tiltott terület –, hanem csak azért, hogy megbeszéljünk valamit, esetleg tanácsot vagy szívességet kérjünk, vagy elmeséljük, mi történt velünk – ez a behatolás leghatékonyabb, ám egyben legdrasztikusabb formája –, netán valami hírrel szolgáljunk; jelen kell lennünk, a saját naptárunkká kell válnunk, miközben a távolból búgunk és zümmögünk, egyfajta szokássá kell válnunk, amely láthatatlanul belopja magát az illető életébe, míg egy nap azon nem kapja magát, hogy már várja a hívásunkat, mert megszokta, s úgy érzi, valami bántja – talán meglegyintette a magány szele –, majd türelmetlenül felkapja a telefont, és valami képtelen, mesterkélt ürüggyel, számára is meglepő módon feltárcsázza a számunkat.”

Javier Marías Szerelmeink című regénye 2012 őszén jelenik meg a Libri Kiadónál, Mester Yvonne fordításában. (Fotó: Elliott Erwitt, innen.)

“Egy könyvkiadónál paradox módon semmi olyat nem lehet olvasni, ami irodalmi értéknek számít, amit az idő csodálatos módon jóváhagy, és felhatalmazza rá, hogy tovább éljen annál a röpke időnél, amelyet kiszabtak rá, s amely egyre röpkébb lesz…” Javier Marías Szerelmeink című regénye ősszel jelenik meg a Libri Kiadónál.(Fotó: Elliott Erwitt, innen.)

“Egy könyvkiadónál paradox módon semmi olyat nem lehet olvasni, ami irodalmi értéknek számít, amit az idő csodálatos módon jóváhagy, és felhatalmazza rá, hogy tovább éljen annál a röpke időnél, amelyet kiszabtak rá, s amely egyre röpkébb lesz…”

Javier Marías Szerelmeink című regénye ősszel jelenik meg a Libri Kiadónál.
(Fotó: Elliott Erwitt, innen.)

“Igen, mindannyian mások majmai vagyunk, akiket szinte sosem ismertünk, s akik nem kerültek elég közel azokhoz, akiket most szeretünk, vagy eltűntek az életükből; netán elidőztek náluk ideig-óráig, de egy idő után belefáradtak a dologba, és nyomtalanul eltűntek, legfeljebb porfelhőt hagyva menekülő lábuk után; esetleg meghaltak, s ezzel halálos fájdalmat okoztak annak szívében, akit szeretünk, amit sosem fog kiheverni. Nem áhítozhatunk arra, hogy mi legyünk az elsők vagy a legjobbak, el kell fogadnunk azt, ami van: mi vagyunk a maradék, a felesleg, a túlélők, akik még kéznél vannak, a kiárusítás utolsó darabjai; és ebből a nem túl hízelgő helyzetből fakadnak a legnagyobb szerelmek és a legszebb családok, ebből származik mindenki, a véletlenszerűségből és a konformizmusból, az eldobott kártyalapokból, a félelmekből és a távoli kudarcokból, és néha még így is mindent megtennénk, hogy amellett maradjunk, akit a padlásról szedtünk össze vagy egy árverezésen csaptunk le rá, kártyán nyertük vagy ő húzott ki bennünket a kukából.” Javier Marías Szerelmeink című regénye ősszel jelenik meg nálunk Mester Yvonne fordításában. (Fotó: Elliott Erwitt.)

“Igen, mindannyian mások majmai vagyunk, akiket szinte sosem ismertünk, s akik nem kerültek elég közel azokhoz, akiket most szeretünk, vagy eltűntek az életükből; netán elidőztek náluk ideig-óráig, de egy idő után belefáradtak a dologba, és nyomtalanul eltűntek, legfeljebb porfelhőt hagyva menekülő lábuk után; esetleg meghaltak, s ezzel halálos fájdalmat okoztak annak szívében, akit szeretünk, amit sosem fog kiheverni. Nem áhítozhatunk arra, hogy mi legyünk az elsők vagy a legjobbak, el kell fogadnunk azt, ami van: mi vagyunk a maradék, a felesleg, a túlélők, akik még kéznél vannak, a kiárusítás utolsó darabjai; és ebből a nem túl hízelgő helyzetből fakadnak a legnagyobb szerelmek és a legszebb családok, ebből származik mindenki, a véletlenszerűségből és a konformizmusból, az eldobott kártyalapokból, a félelmekből és a távoli kudarcokból, és néha még így is mindent megtennénk, hogy amellett maradjunk, akit a padlásról szedtünk össze vagy egy árverezésen csaptunk le rá, kártyán nyertük vagy ő húzott ki bennünket a kukából.”

Javier Marías Szerelmeink című regénye ősszel jelenik meg nálunk Mester Yvonne fordításában. (Fotó: Elliott Erwitt.)

Kalauz Balbec Beach-hez

Balbec Beach nem egy hely, és nem egy tánc. Mégis, az azonos című novelláskötetben foglalt történetek többsége köthető valamilyen valós helyhez, épülethez, városhoz. Az alábbi térképen a szerző, Dunajcsik Mátyás néhányat összegyűjtött ezek közül, egyfajta kalauzként a kötet novelláihoz, zenékkel, fényképekkel és más érdekességekkel.

Az egyes helyszínekre ráközelítve egészen pontosan látható, melyik épületről van szó, sőt helyenként még akár sétára is indulhatunk a helyszínek környékén. Végül pedig egy olyan történetet is elolvashatunk, ami a könyvben nem is szerepel… 

(A legalsó linkre kattintva teljes képernyőn élvezhető.)


View Balbec Beach – Kalauz in a larger map

A Libri Kiadó programjai az Ünnepi Könyvhéten

JÚNIUS 7. CSÜTÖRTÖK

17:00-17:30
Írók a pult mögött: Dunajcsik Mátyás
Liszt Ferenc tér, Írók boltja

JÚNIUS 8. PÉNTEK

11:00-11:30
A Cigánykérdés Magyarországon 1945-2010 című könyv bemutatója - Majtényi Balázs és Majtényi György beszélget Ránki Júliával
Vörösmarty tér, Oroszlános kút

13:00-13.20
Dunajcsik Mátyással Balbec Beach című könyvéről és Sopotnik Zoltánnal Saját perzsa című kötetéről Benedek Anna beszélget
Vörösmarty tér, Oroszlános kút

16:00-17:00
A Libri Kiadó szerzői dedikálnak
Liszt Ferenc tér, Írók boltja

17:00-18:00

Szabó Győző dedikálja Toxikoma című könyvét.

Vörösmarty tér, a Libri Kiadó standja (11-es) 


JÚNIUS 9. SZOMBAT

10:00-11:00
Gróh Ilona, Schall Eszter, Maros Krisztina és Rippl Renáta (Ringatós könyvek) valamint Kun Fruzsi (Színes világok sorozat) dedikál zenei kísérettel
Vörösmarty tér, a Libri Kiadó standja (11-es)

11:00-12:00
Jeney Zoltán és Vidra Gabriella dedikál
Vörösmarty tér, a Libri Kiadó standja (11-es)

13:00-14:00
Finy Petra Madárasszony című prózakötetéről a szerzővel Benedek Anna beszélget
Vörösmarty tér, Oroszlános kút

13.00-14.00

Bisztrai Márton dedikálja Hit, fegyverek, szüzek című könyvét, Majtényi György és Majtényi Balázs dedikálja Cigánykérdés Magyarországon című könyvüket.
Vörösmarty tér, a Libri Kiadó standja (11-es) 


14:00-15:00
Szabó Róbert Csaba és Sopotnik Zoltán dedikál
Vörösmarty tér, a Libri Kiadó standja (11-es)

15:00-16:00:
Dunajcsik Mátyás dedikál
Vörösmarty tér, a Libri Kiadó standja (11-es)

16:00-17:00
Szabó Róbert Csaba Fekete Dacia című kötetéről Kőrösi Zoltán beszélget a szerzővel
Vörösmarty tér, Oroszlános kút

16:00-17:00
Winkler Nóra dedikál
Vörösmarty tér, a Libri Kiadó standja (11-es)

17:00-18:00
Finy Petra és Térey János dedikál
Vörösmarty tér, a Libri Kiadó standja (11-es)

18:00-19:00
Palya Bea dedikál
Vörösmarty tér, a Libri Kiadó standja (11-es)

JÚNIUS 10. VASÁRNAP

10:00-11:00
Benedek Szabolcs és Papp Sándor Zsigmond dedikál
Vörösmarty tér, a Libri Kiadó standja (11-es)

11:00-12:00
Pléh Csaba és Tótfalusi István dedikál
Vörösmarty tér, a Libri Kiadó standja (11-es)

12:00-13:00
Singer Magdolna dedikál
Vörösmarty tér, a Libri Kiadó standja (11-es)

13:00-14:00:
Závada Péter dedikál
Vörösmarty tér, a Libri Kiadó standja (11-es)

14:00-15:00:
Szabó Győző dedikál
Vörösmarty tér, a Libri Kiadó standja (11-es)

15:00-16:00
Magyar György dedikál
Vörösmarty tér, a Libri Kiadó standja (11-es)

16:00-17:00
Térey János Termann hagyatéka című kötetéről Jánossy Lajos beszélget a szerzővel
Vörösmarty tér, Oroszlános kút

16:00-17:00
Havas Henrik dedikál
Vörösmarty tér, a Libri Kiadó standja (11-es)

20:30-22:00
Irodalmi staféta Térey Jánossal, Finy Petrával, Sopotnik Zoltánnal, Dunajcsik Mátyással és Szabó Róbert Csabával
Toldi Mozi

Íme az Éjsötét árnyék című Tim Burton-film magyar nyelvű előzetese - a film alapjául szolgáló kultsorozat regényváltozata, az Angelique hagyatéka már a boltokban van!

A vérbáró visszatér - Cosmopolis kritika

“A film jobbára egy limuzin belsejében játszódik, Cronenberg nagyszerűen teremt atmoszférát, hangulatossá, szuggesztívvá téve főhőse tudatfolyam-túráját. A mondanivaló és a szerzői tartalmak a kritikusoknak szólnak, a nagyközönség pedig a Tőzsdecápákhoz, az Amerikai pszichóhoz, vagy a friss Krízisponthoz hasonló, szolid thrillert kap.”

Dunajcsik Mátyás: Balbec Beach

“El akarok jutni Balbec Beachre, hallottam, hogy Ön rendszeresen jár oda, talán egy házat is kivennék, még nem tudom, írja meg, hogy maga szerint érdemes-e.”

Megjelenik a Könyvhéten.

Sopotnik Zoltán: Saját perzsa

“Azt hiszem Romániában, vagy egy különös, tétova bolygón, amelyet valamilyen okból szintén Romániának hívtak, az ezerkilencszázas évek elején született egy kislány, aki öregasszony (is) volt.”

Megjelenik a Könyvhétre!

Szabó Róbert Csaba: Fekete Dacia

“Manuel, végre elárulhatnád, kik ezek a halászok.”

Pénteki borzongatás Szabó Róbert Csaba erdélyi rémtörténetével.

Megjelenik a Könyvhétre…

Találkozzunk június 10-én este fél kilenckor a Toldi moziban!
A 83. Ünnepi Könyvhét lezárásaként és lazításképpen bemutatjuk a Libri Kiadó frissen megjelent szépirodalmi könyveit a szerzők részvételével.
Térey János: Termann hagyatéka
Finy Petra: Madárasszony
Sopotnik Zoltán: Saját perzsa
Dunajcsik Mátyás: Balbec Beach
Szabó Róbert Csaba: Fekete Dacia
A bemutatót az Amoeba kíséri zenével, ahogy ezt a videót is ők festették alá.

– Anyádnak egyébként a kajszi maradt egész életében a kedvenc gyümölcse.– A holló pedig a legjobb barátja – teszem hozzá én, irigyen.– Nem a barátja – túr egy csíkot nagyapám a porba botjával, és ő is fél attól, amit mondani fog. – Nem a barátja, a másik fele volt. Anyád két testben élt. FINY PETRA MADÁRASSZONY CÍMŰ REGÉNYE A 2012-ES KÖNYVHÉTRE JELENIK MEG. (A kép Sophie Rogers munkája.)

– Anyádnak egyébként a kajszi maradt egész életében a kedvenc gyümölcse.
– A holló pedig a legjobb barátja – teszem hozzá én, irigyen.
– Nem a barátja – túr egy csíkot nagyapám a porba botjával, és ő is fél attól, amit mondani fog. – Nem a barátja, a másik fele volt. Anyád két testben élt.

FINY PETRA MADÁRASSZONY CÍMŰ REGÉNYE A 2012-ES KÖNYVHÉTRE JELENIK MEG.

(A kép Sophie Rogers munkája.)

Cosmopology

Don DeLillo Cosmopolis című regénye mintha Bret Easton Ellis és a Deleuze-Guattari páros hollywoodi script-doctorok által plasztikázott szerelemgyereke volna: áramvonalas, mint a regény valódi főszereplője, a Manhattan sugárútjain kozmikus pályáját befutó, nyújtott limuzin, zseniálisan, néha a banalitásig menően pontos, mint a Mille Plateaux ostorcsapásszerűen ívelő világmagyarázatai, és jéghideg, mint Patrick Bateman a kozmetikai fagyasztókamrában.

Hőse, Eric Packer olyan emberi lény, aki eljutott fajtája lehetőségeinek végső határáig: a hatalom, a siker és a gazdagság olyan magaslataira, ahonnan a minden természeti, fizikai és emberi jelenséget meghatározó törvények szerint csak lefelé vezethet út, mert ahogyan azt ő maga is pontosan tudja – hiszen hihetetlen vagyonát és a pénzpiacok fölötti, korlátlannak tűnő uralmát is annak köszönheti, ahogyan megtalálta és a gyakorlatra alkalmazta a valutaárfolyamok és természeti jelenségek, a dollár értékének ingadozása és a szöcskék párzási periódusai közötti ciklikus összefüggéseket –, ahol egy ív fölfelé tör, ott a másik oldalon ugyanolyan zuhanás következik, kegyetlen és isteni szimmetriával.

A regény azt a végtelennek tűnő pillanatot mutatja be huszonnégy órába sűrítve, mikor ez a pálya a zenitre ér: a súlytalanság szemvillanásnyi állapotát.

Olvass tovább »

Závada Péter verse az azonos című kötetből. (Design: Miss Margrin.)

Závada Péter verse az azonos című kötetből. (Design: Miss Margrin.)

Rosz bor (Hetivers)

2012 áprilisában jelenik meg Térey János Teremtés vagy sem című esszékötete, melyben a városokról, zenekarokról és mai kortárs szerzőkről szóló szövegek mellett fontos szerep jut a klasszikus magyar költészetnek is. Hetivers sorozatunkban az ezekhez a portrékhoz mellékelt versekből szemezgetünk, és hogy izgalmasabb legyen a játék, egyben hozzájuk kapcsoljuk mindig egy másik, szintén előkészületben lévő kötetünket is. Ezen a héten Ady, Babits, Somlyó Zoltán, Vas István és Petőfi Sándor után egy a nemzeti ünnep előtt egy nappal különösen aktuális szerzőről, Vörösmarty Mihályról, aSzózat szerzőjéről lesz szó, akit így mutat be Térey:

„Tündéri heroizmus és a tragikum szakadékai. A pátosz, amely sem előtte, sem utána nem mozgat hegyeket, csak éppen Vörösmartynál. Nyelve pompázatos, hihetetlenül telített. A legteltebb magyar hexametereket bizonyosan ő írta („És mene harcra hevűlt képpel pusztítani vágyván”; „Napkelet ifjainak dobogó paripái tiporták”; „Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek”). Éjfekete vagy mélyvörös, arannyal beszőtt brokátból vannak. […] Mély, elemi érintettségről tanúskodnak bordalai (Fóti dal, Keserű pohár). Buzdítása pedig így szól: „Cudar biz ez, de ám igyunk, / Hiszen magyar költők vagyunk.” Bár utal a konkrét földrajzi helyre, a nemes magyar terroirra, sőt, némiképpen a karakterjegyekre is (Jó bor, Rosz bor), nála aztán nem elsősorban termőterületről, vidám savgerincről és primőr gyümölcsjegyekről van szó. Hanem arról, hogy mintha valóban logikus következménye volna idehaza emennek amaz, a szenvedélyes lírikusi praxisnak a hittel űzött alkoholizmus.”

Tény, hogy az alkohol és a híres magyar bor Vörösmarty óta sem veszített népszerűségéből a kortárs magyar költők körében, bár valószínű, hogy ha valamelyikük ma írna a Rosz bor dörgedelmeihez hasonló sorokat, nem részesülne abban a kegyben, mint Vörösmarty: hozzá ugyanis, miután a magyar borok minőségét ócsárló verse nyomtatásban is megjelent, azonnal elkezdtek érkezni a jobbnál jobb borszállítmányok az ország minden vidékéről, hogy a versben foglaltakat megcáfolják - így született meg végül a vers párdarabja, a Jó bor című költemény. Most viszont lássuk a rosszat:

Olvass tovább »