Posts tagged kritika
Puszták
Ha csak egy Twitter-bejegyzésnyi helyem lenne, azt mondanám, hogy Gerald Murnane könyve nem más, mint óda az ausztrál pusztákhoz. Ennél azonban nyilván többről van szó. A könyv 1982-ben jelent meg angolul, de ez nem nagyon érződik rajta. Ennek legfőbb oka, hogy Murnane az egész cselekményt (már ha beszélhetünk ilyenről) kiragadta a tér és az idő fogságából. Gerincre vágva kritikája.
Nyelvtörő kalandok a Balaton körül
Ha én egy szántódpusztán heverésző palacsinta- (vagy éppen tördemic)faló gyerek lennék, és el akarnék képzelni magamak egy lovagi világot, hát, az valahogy úgy nézne ki, mint Jeney Zoltán Balatóniai lovagregénye. És sokszor voltam én is szántódpusztán heverésző palacsintafaló gyerek (tördemicem sajna nem volt), csak lovag nem akartam annyira lenni, de ezt azóta már erősen megbántam. Kovács Tamás ajánlója a Pagonyban.
A kultsorozat könyvváltozata
Minden vudu lényege a halálban gyökerezik. Akkor teszel szert az erőre, ha elfogadod a halált, és többé nem ragaszkodsz az élethez. Akkor majd vezetni fog a vudu. Te vajon képes vagy rá? Képes vagy erre a közömbösségre? Keményfedél kritika.
Az írást itt olvashatod tovább, a könyvet pedig itt rendelheted meg!
„Elsősorban keresztény vagyok és csak másodsorban palesztin”
Hogyan élnek egymás mellett keresztények és muszlimok abban a Palesztinában, ahol az izraeli hadsereg és rendőrség az úr? Nem nevezném szórakoztató, könnyed kis olvasmánynak Bisztrai Márton Hit, fegyverek, szüzek – Keresztények Palesztinában című könyvét, tanulságosnak azonban annál inkább. Mádai Adrienn írása a Kultographyn.
Mi kell a sikeres mozihoz?
Egy kutya és/vagy egy gyerek! – vallották az oldszkúl filmes szakik. Bölcsességük azóta többször is túlhaladottá vált, de az tény, hogy az utóbbi időben a gyereknarrátoros sztorik könyves fronton is jól teljesítenek, elég csak – a frissebb merítésből – például a Semmire vagy a Csikkre gondolni. Vagy itt van például a Bunkerzsúr, melynek elbeszélője nem más, mint a 11 éves Tocstli, egy mexikói drogbáró fia, aki apukájával és apukája sameszaival egy, a külvilágtól teljesen elzárt palotában él.
Időutazás egy kis vérrel
Azt hiszem, Benedek Szabolcs: A vérgróf című könyvének címe, borítója és marketingje sokakat megtéveszthet, úgyhogy le is szögezem mindjárt az elején: egyáltalán nem egy újabb, az aktuális divatot meglovagoló vámpírregénnyel van dolgunk. Van vér, persze. A főszereplők történetszálait egy gyilkosságsorozat fogja egybe. Mégis inkább kirándulás az időben visszafelé, amely megérdemel némi további kutatást:
Oktogon, az 1900-as évek elején (Forrás: fortepan.hu)
Singer Magdolna: Nélküled
Mindig csak mások válnak el. Ezért van az talán, hogy egy jó, hosszú házasság felbomlása sokkolóan hat és lebénít. A feldolgozása pedig valódi gyász-folyamat, a maga stádiumaival, fájdalmaival, darabokra hullásával és -jó estben-újra építkezésével. Júlia története, quasi naplója bontakozik ki a lapokon. Recenzió.
Az asszony egy húsz éves házasság felbomlását próbálja feldolgozni, nehezítve gyerekekkel, közös munkával és azzal, hogy a férje nem ment, hanem vitték. Tele van fájdalommal, daccal, gyűlölettel és miközben a férje még mindig a lelki társa, a gondoltainak a másik fele, együtt élni már nem tudnak többé. A folyamat kottázható: tizensok év után elsodródnak egymás mellől az emberek, az intimitás, az érintés utáni vágy elkopik.
Politika, könnyek, meg az egészséges táplálkozás fontossága
A Litera a könyvhétre úgynevezett szabadpolcok összeállítására kért fel öt fiatal, tehetséges kritikust. A polcokon nincs szoros tematikus összefüggés, ám a könyvek valamiképp mégis sort alkotnak. Negyedikként Nagy Boldizsár kritikáit olvashatják öt, a Könyvhétre megjelenő gyerekkönyvről.
Teremtés vagy sem
“Erősen bízom benne, hogy örök életűvé fogom tenni mindazokat, akik ételt adtak számba, akikkel kávéztam és akikkel kvaterkáztam valaha. Akikkel másnapos voltam. Megörökítendőek a helyek, amelyeket belaktam, minden fészek (…)” Olvasóterem-kritika Térey János Teremtés vagy sem című esszékötetéről. Az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg a szerző novelláskötete, Termann hagyatéka címmel.
Csak a zaj a fejében
Első mondat: ”Egyre gyakrabban kerülte az álom, nem heti egy-két alkalommal, hanem négyszer, ötször.”
A vérbáró visszatér - Cosmopolis kritika
“A film jobbára egy limuzin belsejében játszódik, Cronenberg nagyszerűen teremt atmoszférát, hangulatossá, szuggesztívvá téve főhőse tudatfolyam-túráját. A mondanivaló és a szerzői tartalmak a kritikusoknak szólnak, a nagyközönség pedig a Tőzsdecápákhoz, az Amerikai pszichóhoz, vagy a friss Krízisponthoz hasonló, szolid thrillert kap.”
Humor, ami lehúz - és felemel
.jpg)
Ha van valami, amit a gyerekek nem bírnak elviselni a felnőttekkel kapcsolatban, azok a felesleges szabályaik.
Még egy utolsó utazás a végtelenbe
Böjte Csaba könyvsorozatának befejező része az első háromhoz hasonlóan olvasmányos, érthető, és elgondolkodtató. Egy pohár friss víz mindannyiunknak. Kovács Anna Dóra írása a Kultography-n.
Gyilkosok könyve
Ha más által már példásan feldolgozott témához közelítünk, két megoldás kínálkozik: felmérni esélyeinket, és hagyni a francba az egészet, vagy jobbat írni. Különösen akkor, ha a téma extrém, mert szereplői gyilkosok, abból is a legelvetemültebb fajta, a soha le nem tölthető börtönbüntetésre ítélteké. A műfaj klasszikusai – Capote tényregénye és Moldovának jó két évtizede a magyar börtönökről írott riportjai – magasra teszik a mércét, de amibe akkoriban beleborzongtunk, az mára jószerével hétköznapjaink részévé vált.
Vámpír-krimi század eleji írókkal
Benedek Szabolcs vámpírtrilógiájának első kötete, A Vérgróf a 20. század elejére kalauzol bennünket, hogy egy érdekes nyomozás keretében kiderüljön: ki gyilkolja meg a kéjnőket, és mit keres a történetben Ady és Móricz. Irodalmi Jelen kritika.
- Page 1 of 3
- Next »
