Posts tagged regény

„Szabad, tevékeny elme” – beszélgetés Csányi Vilmossal Szent Terézről

Mi a közös Steve Jobsban és Avilai Szent Terézben? Hogyan felel egymásra az ÁVH és az inkvizíció gondolkolkodásmódja? Hogyan ír fikciót a humánetológus? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Csányi Vilmossal, akinek A tökéletesség illata című regénye az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg, de az előjegyzési sikerlistákon máris előkelő helyeken szerepel.

Mi volt az a momentum Avilai Szent Teréz életében, ami arra ösztökélte, hogy őt válassza legújabb könyve központi alakjának?

Egyszer véletlenül belehallgattam egy rádió egyházi félórájába, ahol éppen Terézt méltatták, én pedig azokban a napokban olvastam Steve Jobs életrajzát, és hirtelen gyanús lett nekem, hogy a két személyiségnek számos hasonló vonása van. Mindketten lehetetlennek tűnő feladatokba kezdtek és könyörtelenül megoldották azokat. Mindkettő magányos volt mégis képesek voltak a vízióikkal másokat elragadtatni és felhasználni a feladatokhoz. Először arra gondoltam, hogy együtt kéne a két életet bemutatni, de amikor jobban utánaolvastam, rájöttem, hogy Teréz volt a tökéletesebb. A tizenhatodik századi Spanyolországban zsidó nőnek születni nagyon szerencsétlen dolog volt, ha szegény, akkor a nyomor, ha gazdag, akkor is társadalmi izoláció, ha tevékeny, esetleg máglya lehetett a sorsa. Teréz teljesen egyedül úrrá lett a fátumon, és mindent megvalósított az életében, amit elhatározott. Fantasztikus nő volt, szabad, tevékeny elme.

"Punkos nonchalance" – beszélgetés a Magyarország = anyád szerkesztőjével

Elszabadult tér-idő kapu Budapesten, népvezérré avanzsált nonstop-bolt tulajdonosok és a poraiból feltámadt Goethe aranyköpései egy tragikus anya-fiú történet fénytörésében: ez Barta András regénye, a Magyarország = anyád című regény, melynek friss-ropogós példányait a Könyvfesztiválon már dedikálta is a szerző. Most a kötet szerkesztőjével, Keresztesi Józseffel beszélgettünk a szerkesztés folyamatáról. (A képen bal oldalt a szerkesztő, jobb oldalt a szerző látható közös zenekaruk, a Szőranya egyik koncertjén.)

Mikor kezdtetek együtt dolgozni a könyvön, és nagyjából mennyi ideig tartott?

Ami azt illeti, a kezdetektől képben voltam afféle baráti tanácsadóként vagy házi szerkesztőként, már ha létezik ez a fogalom. Bandi, ha jól emlékszem, 2002 körül kezdte írni a regényt. Legalábbis amikor elküldte nekem az első részletet, én már a Jelenkorban dolgoztam, ott pedig 2001 őszén álltam munkába. Aztán amikor befejezte az első verziót, azt ugyancsak én néztem át, és így tovább.

"Minden egyenlőtlen, anonim és földalatti kapcsolatra jellemző, hogy az egyik fél kezdeményez, telefonálgat és javasol randevúkat, a másiknak pedig két lehetősége vagy útja van arra, hogy hasonló célt érjen el, ne váljék köddé és párologjon el menten, hiába tudja, hogy úgyis ez a sors vár rá. Az egyik, ha a várakozásra szorítkozunk, egyetlen lépést sem teszünk, és abban reménykedünk, hogy sóvárognak utánunk, hogy hallgatásunk és hiányunk minden várakozáson felül aggasztó és elviselhetetlen a másiknak, hiszen az emberek szívesen megszokják, hogy mindent azonnal megkapjanak. A másik út az, ha észrevétlenül beszivárgunk a másik mindennapjaiba, ha állhatatosak vagyunk, de nem kiállhatatlanok; különféle ürügyekkel befurakodunk, ok nélkül sosem telefonálunk – ez még tiltott terület –, hanem csak azért, hogy megbeszéljünk valamit, esetleg tanácsot vagy szívességet kérjünk, vagy elmeséljük, mi történt velünk – ez a behatolás leghatékonyabb, ám egyben legdrasztikusabb formája –, netán valami hírrel szolgáljunk; jelen kell lennünk, a saját naptárunkká kell válnunk, miközben a távolból búgunk és zümmögünk, egyfajta szokássá kell válnunk, amely láthatatlanul belopja magát az illető életébe, míg egy nap azon nem kapja magát, hogy már várja a hívásunkat, mert megszokta, s úgy érzi, valami bántja – talán meglegyintette a magány szele –, majd türelmetlenül felkapja a telefont, és valami képtelen, mesterkélt ürüggyel, számára is meglepő módon feltárcsázza a számunkat."Javier Marías Szerelmeink című regénye 2012 őszén jelenik meg a Libri Kiadónál, Mester Yvonne fordításában. (Fotó: Elliott Erwitt, innen.)

"Minden egyenlőtlen, anonim és földalatti kapcsolatra jellemző, hogy az egyik fél kezdeményez, telefonálgat és javasol randevúkat, a másiknak pedig két lehetősége vagy útja van arra, hogy hasonló célt érjen el, ne váljék köddé és párologjon el menten, hiába tudja, hogy úgyis ez a sors vár rá. Az egyik, ha a várakozásra szorítkozunk, egyetlen lépést sem teszünk, és abban reménykedünk, hogy sóvárognak utánunk, hogy hallgatásunk és hiányunk minden várakozáson felül aggasztó és elviselhetetlen a másiknak, hiszen az emberek szívesen megszokják, hogy mindent azonnal megkapjanak. A másik út az, ha észrevétlenül beszivárgunk a másik mindennapjaiba, ha állhatatosak vagyunk, de nem kiállhatatlanok; különféle ürügyekkel befurakodunk, ok nélkül sosem telefonálunk – ez még tiltott terület –, hanem csak azért, hogy megbeszéljünk valamit, esetleg tanácsot vagy szívességet kérjünk, vagy elmeséljük, mi történt velünk – ez a behatolás leghatékonyabb, ám egyben legdrasztikusabb formája –, netán valami hírrel szolgáljunk; jelen kell lennünk, a saját naptárunkká kell válnunk, miközben a távolból búgunk és zümmögünk, egyfajta szokássá kell válnunk, amely láthatatlanul belopja magát az illető életébe, míg egy nap azon nem kapja magát, hogy már várja a hívásunkat, mert megszokta, s úgy érzi, valami bántja – talán meglegyintette a magány szele –, majd türelmetlenül felkapja a telefont, és valami képtelen, mesterkélt ürüggyel, számára is meglepő módon feltárcsázza a számunkat."

Javier Marías Szerelmeink című regénye 2012 őszén jelenik meg a Libri Kiadónál, Mester Yvonne fordításában. (Fotó: Elliott Erwitt, innen.)

"Egy könyvkiadónál paradox módon semmi olyat nem lehet olvasni, ami irodalmi értéknek számít, amit az idő csodálatos módon jóváhagy, és felhatalmazza rá, hogy tovább éljen annál a röpke időnél, amelyet kiszabtak rá, s amely egyre röpkébb lesz…"
Javier Marías Szerelmeink című regénye ősszel jelenik meg a Libri Kiadónál.(Fotó: Elliott Erwitt, innen.)

"Egy könyvkiadónál paradox módon semmi olyat nem lehet olvasni, ami irodalmi értéknek számít, amit az idő csodálatos módon jóváhagy, és felhatalmazza rá, hogy tovább éljen annál a röpke időnél, amelyet kiszabtak rá, s amely egyre röpkébb lesz…"

Javier Marías Szerelmeink című regénye ősszel jelenik meg a Libri Kiadónál.
(Fotó: Elliott Erwitt, innen.)

"Igen, mindannyian mások majmai vagyunk, akiket szinte sosem ismertünk, s akik nem kerültek elég közel azokhoz, akiket most szeretünk, vagy eltűntek az életükből; netán elidőztek náluk ideig-óráig, de egy idő után belefáradtak a dologba, és nyomtalanul eltűntek, legfeljebb porfelhőt hagyva menekülő lábuk után; esetleg meghaltak, s ezzel halálos fájdalmat okoztak annak szívében, akit szeretünk, amit sosem fog kiheverni. Nem áhítozhatunk arra, hogy mi legyünk az elsők vagy a legjobbak, el kell fogadnunk azt, ami van: mi vagyunk a maradék, a felesleg, a túlélők, akik még kéznél vannak, a kiárusítás utolsó darabjai; és ebből a nem túl hízelgő helyzetből fakadnak a legnagyobb szerelmek és a legszebb családok, ebből származik mindenki, a véletlenszerűségből és a konformizmusból, az eldobott kártyalapokból, a félelmekből és a távoli kudarcokból, és néha még így is mindent megtennénk, hogy amellett maradjunk, akit a padlásról szedtünk össze vagy egy árverezésen csaptunk le rá, kártyán nyertük vagy ő húzott ki bennünket a kukából."
Javier Marías Szerelmeink című regénye ősszel jelenik meg nálunk Mester Yvonne fordításában. (Fotó: Elliott Erwitt.)

"Igen, mindannyian mások majmai vagyunk, akiket szinte sosem ismertünk, s akik nem kerültek elég közel azokhoz, akiket most szeretünk, vagy eltűntek az életükből; netán elidőztek náluk ideig-óráig, de egy idő után belefáradtak a dologba, és nyomtalanul eltűntek, legfeljebb porfelhőt hagyva menekülő lábuk után; esetleg meghaltak, s ezzel halálos fájdalmat okoztak annak szívében, akit szeretünk, amit sosem fog kiheverni. Nem áhítozhatunk arra, hogy mi legyünk az elsők vagy a legjobbak, el kell fogadnunk azt, ami van: mi vagyunk a maradék, a felesleg, a túlélők, akik még kéznél vannak, a kiárusítás utolsó darabjai; és ebből a nem túl hízelgő helyzetből fakadnak a legnagyobb szerelmek és a legszebb családok, ebből származik mindenki, a véletlenszerűségből és a konformizmusból, az eldobott kártyalapokból, a félelmekből és a távoli kudarcokból, és néha még így is mindent megtennénk, hogy amellett maradjunk, akit a padlásról szedtünk össze vagy egy árverezésen csaptunk le rá, kártyán nyertük vagy ő húzott ki bennünket a kukából."

Javier Marías Szerelmeink című regénye ősszel jelenik meg nálunk Mester Yvonne fordításában. (Fotó: Elliott Erwitt.)

Találkozzunk június 10-én este fél kilenckor a Toldi moziban!
A 83. Ünnepi Könyvhét lezárásaként és lazításképpen bemutatjuk a Libri Kiadó frissen megjelent szépirodalmi könyveit a szerzők részvételével.
Térey János: Termann hagyatéka
Finy Petra: Madárasszony
Sopotnik Zoltán: Saját perzsa
Dunajcsik Mátyás: Balbec Beach
Szabó Róbert Csaba: Fekete Dacia
A bemutatót az Amoeba kíséri zenével, ahogy ezt a videót is ők festették alá.

Már csak alig egy hónap, és megjelenik Finy Petra Madárasszony című regénye! Addig is itt egy elképesztő fotósorozat a legkülönbözőbb madarakról, a Demortalz összeállításában. (A posztban szereplő kép Sandy Powers munkája.)

Már csak alig egy hónap, és megjelenik Finy Petra Madárasszony című regénye! Addig is itt egy elképesztő fotósorozat a legkülönbözőbb madarakról, a Demortalz összeállításában. (A posztban szereplő kép Sandy Powers munkája.)

– Anyádnak egyébként a kajszi maradt egész életében a kedvenc gyümölcse.– A holló pedig a legjobb barátja – teszem hozzá én, irigyen.– Nem a barátja – túr egy csíkot nagyapám a porba botjával, és ő is fél attól, amit mondani fog. – Nem a barátja, a másik fele volt. Anyád két testben élt.
FINY PETRA MADÁRASSZONY CÍMŰ REGÉNYE A 2012-ES KÖNYVHÉTRE JELENIK MEG.
(A kép Sophie Rogers munkája.)

– Anyádnak egyébként a kajszi maradt egész életében a kedvenc gyümölcse.
– A holló pedig a legjobb barátja – teszem hozzá én, irigyen.
– Nem a barátja – túr egy csíkot nagyapám a porba botjával, és ő is fél attól, amit mondani fog. – Nem a barátja, a másik fele volt. Anyád két testben élt.

FINY PETRA MADÁRASSZONY CÍMŰ REGÉNYE A 2012-ES KÖNYVHÉTRE JELENIK MEG.

(A kép Sophie Rogers munkája.)

Ízelítő egy megjelenés előtt álló regényből - Benedek Szabolcs: A vérgróf

Fázni, dideregni kezdett a város. A legkisebb utcákba is befújt a Duna fölött lengedező szél, a körúton nagy lendülettel kavarta, dobálta a zörgő faleveleket, s a nők bokáig eresztett, szűk szoknyáját éppúgy megcibálta, mint a férfiak nehéz szagú kabátját. Egyszeriben még inkább sietőssé váltak az eddig is szapora léptek, s ha leszállt a rideg este, már nem hallatszott cigányzene a Vár alatti fogadók nyitott ablakaiból. A kávéházak is szorosra zárták ajtóikat, kirakataikon pedig nem lehetett belátni a bent kavargó füsttől és az üvegre tapadt, lassacskán jégvirággá bontakozó párától. A konflisok lovaira meleg pokróc került, a kalauzok folyton káromkodtak a befagyott váltók miatt, az autók pedig rettenetes pöfögéssel és köpködéssel tiltakoztak, ha a gazdájuk megpróbálta őket beindítani.

Tovább is olvashatjátok a Facebook-oldalunkon!